Forrás: stop.hu

Szabadkőműves páholy alakult

Az út a fontos, az olimpia megrendezése csak hab a tortán. Ekként foglalható össze a Budapesti Olimpia Mozgalom küldetése. A legfontosabb, hogy azok az infrastrukturális beruházások, célok megvalósuljanak, amelyeket az ország maga elé tűzött, és ez által nőjön a versenyképessége és tőkevonzó képessége. Az olimpia ahhoz is eszköz, hogy a kormányzatot rászorítsa a tizenöt legnagyobb magyar céget tömörítő szervezet: az csökkentse a költségvetés hiányát, az államháztartás deficitjét, valamint mindent tegyen meg az euró 2010-es bevezetéséhez.

A Budapesti Értéktőzsde elnöke Szalay-Berzeviczy Attila által gründolt Budapesti Olimpiai Mozgalom 15 céget tömörít, köztük olyanokat, mint a T-Mobile, a MOL, a Trigránit, vagy a média részéről az RTL Klub, valamint a Danubius Rádió. A tizenöt cég 150 millió forintot állított az ügy mögé, no meg számos közéleti személyiséget, annak érdekében, hogy az ország 2016-ban, 2020-ban olimpiát rendezhessen.

Bruttó lobbierőben

… a mostani vállalkozás messze felülmúlja a politika próbálkozását, amikor is Orbán Viktor az 1998-ban a választási kampányban bedobta az ötletet a köztudatba. Ezt nem is rejtette véka alá Bienerth Gusztáv. A Price Waterhouse Coopers (PWC) vezérigazgatója szerint akár szabadkőműves páholynak is lehet nevezni a mozgalmat, de az olimpia inkább kovász, ami összefog egymástól függetlenül létező (olimpia, versenyképesség, tőkevonzó képesség), de egymással szimbiózisban lévő dolgokat.

Ha komolyan gondolja a szerveződés, amit eltervezett, akkor valóban elérheti a kormányzatnál, hogy az végrehajtsa azokat az infrastrukturális beruházásokat, melyeket eltervezett - tette hozzá Bienerth, aki szerint az olimpia csak célt ad hozzá. A vezérigazgató a Stop azon kérdésére, hogy: amennyiben külön-külön lobbiznának a kormányzatnál a cégek, akkor akár visszatetszést is kelthetne, úgy reagált: az olimpia egy társadalmilag vállalható cél, melyen keresztül meg lehet támogatni az ország versenyképességét. Bienerth rámutatott: Tokió és Barcelona éppígy, az ország versenyképességének fokozására használta az olimpia megrendezését.

Infrastuktúra fejlesztés

… márpedig szükséges, hiszen a 2003-ban elkészült PWC tanulmány szerint 500 kilométer autópályára, 25 kilométer metróra, 3 közúti hídra, valamint vasútvonalak rekonstrukciójára van szükség. Ezeket azonban mindenféleképpen meg kell építeni - emelte ki Szalay-Berzeviczy Attila. A BÉT, és a szervezet elnöke hozzátette: ha pályáznánk a 2016-os olimpiára, akkor fel kellene pörgetni a beruházásokat.

Szalay-Berzeviczy szerint a szokott kiadásokon túl az olimpia megrendezéséhez szükséges beruházások évi 72 milliárd, összesen 720 milliárd forint többletkiadást rónának az országra. Ám a BÉT elnöke arról is szólt, hogy 2016-os pályázás esetén 2010-ben, míg 2020-as tender esetén 2014-ben érné a költségvetést az első terhelés. Amennyiben a kormányzat nem baltázza el az euró 2010-es bevezetését, akkor már 2008-ra kemény kormányzati politikával rendbe kell tenni a magyar költségvetés helyzetét.

A PWC 2003-as számítása szerint az olimpia megrendezésének költségei 4600 milliárd forintra rúgnának, ebből azonban 3750 milliárdot tenne ki az amúgy is szükséges infrastrukturális beruházások költsége. 400 milliárdot emésztenének fel a szervezés költségei, míg 450 milliárdba kerülne az olimpiai létesítmények megépítése. Egy központi létesítményre, négy új labdarúgó-stadionra, 11 fedett sportcsarnokra, valamint 14 speciális létesítményre van szükség. Ezek közül egy sincs meg.

Újragondolják egyébként

… a megvalósíthatósági tanulmányt. Erről Bienerth azt mondta: meglátása szerint valamivel olcsóbban megvalósítható a 2016-os olimpia, mint 2012-ben lett volna. Ezt azzal indokolta a vezérigazgató, hogy számos általuk szükségesnek tartott beruházás már megvalósult. Igaz azt elismerte, hogy a biztonsági költségei egy ilyen méretű sportrendezvénynek. Bienerth kiemelte: most úgy látja egy olyan regionális olimpiában kell gondolkodni, mely Budapest köré szerveződik.

A 2003-as tanulmány egyébként azzal számolt, hogy Észak-Csepelen lett volna a médiaközpont, illetve az olimpiai falu. Ismert, hogy a csepeli önkormányzat a közelmúltban eladta ezt a földterület. A szakember erre úgy reagált, hogy akkor három fő helyszínnel számoltak és ezt nincs okuk újra gondolni. Mint ahogy azon sem változtatnak, hogy a tanulmány 4-4,5 százalékos GDP növekedéssel számolt. Az elmúlt három évben ilyen ütemben bővült a magyar gazdaság, és van még benne potenciál - mondta Bienerth.

Szalay-Berzeviczy pedig hozzátette: amennyiben a kormányzat mindent megtesz a maastrichti kritériumok (azaz az államháztartás hiányának, valamint a költségvetés deficitjének leszorítására) betartására, akkor a gazdaság a potenciálja maximumán pöröghet, ez pedig jóval több, mint négy százalék. Bienerth ugyanakkor kiemelte: önmagában felhúzza a gazdaságot, ha az olimpia megrendezéséhez szükséges infrastrukturális beruházásokat végrehajtja a kormány.

Aki kimarad

… az lemarad. Ez volt az általános vélemény a beszélgetés végére. Prága ugyanis jelezte: pályázik a 2016-os olimpia megrendezésére. Szalay-Berzeviczy úgy vélekedett: előbb utóbb valamelyik kelet-európai város rendezheti meg az olimpiát. Aki elnyeri ezt a lehetőséget az akár 50 évre elszívja a levegőt a többi kelet-európai országtól. Prága mellett Varsót emlegetik egyébként, mint potenciális jelöltet. A világmezőny ennél díszesebb, hiszen Los Angeles, Tokió már jelezte szándékát. Róma feltételhez köti indulását, München is fontolgatja indulását.

kj