Jelvényük a nefelejcsvirág

 

Jó hírnevű, független és szabad férfiak – a szabadkőművesek

 

Délmagyarország, 2006. november 11.

Szerző: Újszászi Ilona

 

 

Titok övezi a szabadkőművességet, pedig köztünk élnek azok a „jó hírnevű, független és szabad férfiak", akik a páholyok különböző rangú tagjaként jótékonykodnak, s úgy építik önmagukat, hogy válaszolnak a kérdésekre: Ki vagyok én? Honnan jöttem? Hova megyek? A 136 éves szegedi szabadkőművesség történetének máig ható tanulságairól is beszélgettünk Takács Jánossal, az Árpád a Testvériséghez Páholy főmesterével.

 

– Nincs titok: csak egy szigorú regula szerint működő, zártkörű társaság, amelynek kevéssé ismert a munkája – véli Takács János, a szegedi Árpád a Testvériséghez Páholy főmestere. „A szabadkőművesek szövetsége a felvilágosodás terjesztésére, a humanizmus megőrzésére és ápolására alakult testület, melynek tagjai egymást testvéreknek tekintik" – olvasom a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy alkotmányát.

De e mondatok lényegének megértéséhez is tudni kell: a szabadkőművesség eredettörténete egészen Krisztusig, Salamon templomáig, a templomos lovagokig – mások szerint a középkori székesegyházak építőiig nyúlik. Az első nagypáholyt 1717-ben alapították, de a szabadkőművesek által a mai napig alkalmazott szertartás és a szimbólumrendszer ókori, középkori és felvilágosodás-korabeli – magyarázza a főmester, miközben újabb és újabb könyveket tesz elém, mert a szabadkőművesség története gazdagon adatolt.

Nők csak a franciáknál

– Szabadkőműves csak olyan jó hírű, és szabad férfi lehet, aki istenhívő. Ám mindegy, milyen névvel illeti a Mindenhatót, illetve milyen társadalmi rangú az illető – folytatja a főmester a történeti részbe való beavatást, ugyanis egy nő ennél, vagyis a história megismerésénél messzebbre nem juthat. A szabadkőművesek konzervatív páholyaiban ugyanis a gyengébbiknek mondott nem nem képviseltetheti magát.

A János-rendi nem, csak a francia rítus szerint dolgozó páholy fogad magába nőket is. A magyarázat annyi, hogy a francia rítus ateista elveket vall. – A páholyba nem lehet „belépni" – oda a „kereső" révén nyerhet ajánlást az arra érdemes – szól az újabb szabály. Aztán az adott páholy megvizsgálja, a jelölt mennyire toleráns, filantróp, kész-e az önművelésre. Tilos egy szabadkőművesnek aktuálpolitikával, vallási tárgyú vitával, haszonszerzési célú gazdasági polémiával foglalkoznia. Egy-egy felvételi szertartáson 70-80 szabadkőműves vesz részt. Maga a szabadkőművesség pedig átszövi a világot: a nemzetközi szervezet 6–10 millió tagot számlálhat.

A szeretet és a testvériség gyakorlása az egyik célja az emberiség felemelkedésén munkálkodó szabadkőműveseknek is – fogalmaz a legrégebbi szegedi civil szervezet, a 136 éves szegedi szabadkőművesség történelmét föl-fölvillantó szemelvénygyűjtemény, A világosság fiai című kötet egyik dokumentuma.

Például Rerrich

Szellemi és anyagi erejét is jótékony célra mozgósítja a szegedi szabadkőműves szervezet: fénykorában, 1870-től első betiltásáig, 1920-ig például Árpád gyermekmenhelyet és népkonyhát működtetett, a színház és a Somogyi-könyvtár építését támogatta, az 1879. évi árvíz után szervezte az adományokat. Az egyházzal többször is összetűzésbe keveredő szabadkőművesek munkálkodását Szegeden 1920 és 1944, majd 1950 és 1989 között tiltották. Ennek ellenére e „sivatagi vándorlás" idején munkálkodtak a szabadkőművesek, akik a zakójuk hajtókájára tűzött nefelejcsvirág alapján ismerték föl egymást.
Sokat adott a Tisza-parti városnak is a szabadkőművesség, hiszen csak a Dóm térhez kötődően munkálkodott – többek között – a tervező: Rerrich Béla, a Dömötör-torony föltárója: Cs. Sebestyén Károly, a négy apostolt megalkotó Roth Miksa. A dóm főbejárata melletti durva és megmunkált kő szimbolikája a szabadkőművességre utal: a durva kőből elsősorban az önképzőköri előadásokhoz hasonlatos „rajzolatok" révén faragvány lesz a páholyon belül, az inas–legény–mester–főmester fokozatokon át.

Alap a jótékonykodás

– Azért, mert nem állunk nyilvánosság elé, de apró kalapácsütésekkel dolgozunk a durva kövön, hogy formáljuk a jövőt és saját magunkat.
A jótékonykodás az elsőszámú mai szabadkőműves munka – alapítványok, önmagukat meg nem nevező adományozók révén. Erre kényszerülünk, ugyanis a civil szervezet talpon állásához szükséges ingatlanokat, így a Kálvin téri, ma a Százszorszáp Gyermekház épületét sem kaptuk vissza – mondja az 1997, Csongor Győző halála óta a főmesteri székben ülő Takács János, aki elárulja: Csongrád megyében Szegeden kívül máshol nem működik páholy. Szerinte nagy a tudatlanság – kell az ismeretterjesztő előadás, az ideálok nélküli ifjúság mai helyzete pedig maga a kihívás: a srácokból jó hírű férfit nevelni.

...........................................

 

Versben a lényeg

„Ember ne nézze ki azt aki szenved,
Milyen vallású és miféle faj.
Szívednek zárját nyissa fel szelíden,
Ha zörget rajta az érdeklődő sóhaj.
Égő sebekre öntsön hűs vigaszt,
Bukót emelje, s gyámolítsa azt,
Kit búbánat súlyos terhe nyom;
Mert nincs szebb vallás, mint irgalom,
E vallásnak csak egy dogmája van:
Segíteni folyvást és vigasztalni!
Nem hagyni senkit, akit szenvedő,
Segíteni folyvást, mint ahogy vizével
Puszták forrása édes enyhet ád
Mindenkinél: rebegje ajka bár
Allah nevét, Jézsut, vagy Jehovát!"

................................................