Jubilálnak a szabadkőművesek

 

 

A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy védelme alatt dolgozó Árpád a Testvériséghez Szabadkőműves Páholy megalakulásának 135. évfordulója tiszteletére Szabadkőművesek – Szeged – 1870 címmel jubileumi rendezvénysorozatot rendez mától május 22-ig.

 

A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy védelme alatt dolgozó Árpád a Testvériséghez Szabadkőműves Páholy megalakulásának 135. évfordulója tiszteletére Szabadkőművesek – Szeged – 1870 címmel jubileumi rendezvénysorozatot rendez mától május 22-ig. Takács János főmester nyitja meg ma 15 órakor a szegedi Somogyi-könyvtárban A szegedi szabadkőművesség 135 éve című kiállítást, majd 17 órától a Móra Ferenc Múzeum dísztermében Kiss Ernő népművelő vezetésével kerekasztal-beszélgetést rendeznek. A vendégek: Takács János főmester, Jászberényi József egyetemi tanár, Huzella Péter előadóművész és Tandi Lajos művészeti író.

 

 

--------------------------------------------------------

 

Az alábbi írást a Kelet című folyóirat 2000 / 1. lapszámából idézzük:

A szegedi "Árpád a testvériséghez" páholy

A páholy megalakítása Reimann Ede, würzburgi színigazgató nevéhez fuzodik, aki 1870-ben társulatával Temesvárott szerepelt. Mint a „Három fehér liliomhoz" című páholy tiszteletbeli főmestere, Szegeden átutazóban fölhasználta az alkalmat a „királyi művészet" számára munkásokat szerezni.
Munkálkodása révén 1870. május 29-én megalakul az „Árpád a testvériséghez" törvényes és tökéletes páholy, 14 alapító taggal, német nyelvű alapító jegyzőkönyvvel.
Az első fomester Csermelényi Iván, Szeged városi tiszti ügyész, később tanácsnok, a Szegedi Kézműves Bank elnöke volt. 1871-ben már négy szakosztály - beligazgatás, társas életre való nevelés, szertartási-irodalmi, jótékonysági - működik a páholyban.
A páholyélet kezdetben különbözo bérelt helyiségekben zajlott, majd 1898ban önálló páholyházat építettek Thielen Mária, osztrák hölgy (valószínűleg nővér) igen jelentos támogatásával. A páholyban folyó irodalmi tevékenységet jellemzi, hogy 1892-tol önálló kiadvány jelent meg a legkülönbözőbb témakörökben.
A szegedi szabadkőművesség kezdettol fogva intenzíven vette ki részét különbözo jótékonysági akciókban, az árvíz után újjáéledő város intézményeinek kialakításában saját körű és nemzetközi gyűjtést szerveztek az árvízkárosultak megsegítésére, adománnyal segítették a Somogyi Könyvtár kialakítását, gyűjtöttek a szegény gyerekek segélyezésére, népkönyvtárat nyitottak, javasolták rabsegélyező egylet fölállítását, bizottságot létesítettek a siketnémák ügyének felkarolására, óvoda, önkéntes tűzoltó egyesület alapítását kezdeményezték, pénzadománnyal segítették a színházi életet, megszervezték a Szegedi Állatvédő Egyesületet.
Legnagyobb hatású, máig is működo kezdeményezésük a gyermekmenhely (ma gyermekkórház), és az újszegedi „Árpád otthon" megépítése és muködtetése volt.
A század végén a páholylétszám 188 fő volt, amelybol mintegy 80 fő más városokban élt. Kézenfekvő feladatként jelentkezett a szabadkőművesség terjesztése. A szegediek kezdeményezésére így alakult a századforduló idején szabadkőműves kör Csongrádon és Zomborban, majd páholy Zimonyban, Pancsován, Szabadkán, Zomborban, Hódmezővásárhelyen, Nagybecskereken, Orsován. 1910-ben egy radikális csoport, kiválva az Árpád páholyból, megalakította a „Szeged páholyt".
Az I. világháború alatt a páholyház hadikórházként működött, az 1920-as betiltás után a vitézi rend székháza volt.
1946-ban ismét megindult a munka, az újjáalakulás során az „Árpád" és a „Szeged" páholy egyesült. A taglétszám 1947-ben 35 fo, 1949-ben 44 fo, 1950- ben 60 fo volt. Az 1950-es betiltásig igen élénk páholymunka folyt, sikerült a páholykönyvtárat is - részben - helyreállítani.
A betiltás után a páholyházat ismét elvették, az új hatalom ott rendezte be székházát. Az Árpád páholy 80, majd 100 éves jubileumi üléseit már „páholyon kívül", néhány szegedi és fovárosi testvér részvételével tartotta.
A páholy újjáalakítása 1989. augusztus 29-én történt. Ettől az időponttól 1994- ig a munkákat Budapesten tartottuk. 1994-tol a törvényes és tökéletes „Árpád a testvériséghez" páholy ismét Szegeden működik. 1995-ben, az alapítás 125. évfordulóján, az ősi páholyházban a rituális munka mellett profán munkát is tartottunk.
Szerény anyagi körülmények között folytatjuk az Árpád páholy hagyományait a jótékonykodás területén, e mellett testvéreink különböző, közérdeklődésre számot tartó témában (zene, irodalom, építészet, gazdaság, egészségügy) profán szférákban is tartanak előadásokat.
Az örök keletre költözött testvéreinket fiatalok és még fiatalabbak váltják föl. A páholy létszáma pillanatnyilag 15 fő, megalapozott reményeink vannak a további fejlődésre.