Forrás: Népszabadság, 2004-09-17

Szabadegyetemek - szabad a pálya

Húsz ezren vesznek részt nyári felsõbb képzéseken: a többség szabadegyetemekre jár, ami a tanulás egyik legolcsóbb és legegyszerûbb formája.

Egykori szabadkőműves páholyokból mára a magyar oktatásügy valódi sikertörténetévé nőtte ki magát a szabadegyetemek és a nyári egyetemek rendszere. Idehaza a közel százéves kezdeményezést szinte a kezdetektől fogva állami támogatással szervezték. Azonban az egyéni oktatásszervezés a rendszerváltozásig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) monopóliumának számított.

A TIT jogelődjét, a Magyar Természettudományi Társulatot 1841-ben alapította Bugát Béla, a kiváló természettudós. A mozgalom akkoriban évtizedekig főleg a természettudományi ismeretterjesztéssel foglalkozott, majd a világpolitikai változások hatására a társadalomtudományok is előkerültek. A kezdeményezést nagyban befolyásolta a szellemi elit egy csoportjának rejtélyes öntevékeny mozgolódása. Ezek voltak az éledező szabadkőműves - vagy mások által annak tartott - szerveződések, amelyeknek az 1890-es évek közepétől már olyan politikailag konszolidálódott szervezetei is működtek, mint a Népszerű Főiskolai Tanfolyam, vagy a Szabad Líceum. Ezek már a mai szabadegyetemek elődjeinek nevezhetők, hiszen eredetileg is "távoktatásos formájú nyitott egyetemekként" jöttek létre.

Nyitott egyetemnek számít a nyári egyetem is, igaz, ezek zömmel szezonális vállalkozások. Magyarországon, a TIT-en kívül 1990-ig kizárólag Debrecenben működhetett önálló nyári, egyetemi jellegű képzés. Ennek is történeti magyarázata van, hiszen 1927-ben Klebelsberg Kunó a "magyarságtudat megerősítése érdekében" határozta el magát arra, hogy a Tiszántúlon is elindít egy - hivatalos tanéven kívüli - oktatási folyamatot.

Ma Gellén József a vezetője a Debreceni Nyári Egyetem Kht.-nek, amely önálló gazdasági társaságként évente négy turnusban okít magyar nyelvre és magyar kultúrára kifejezetten külföldi hallgatókat. Gellén tájékoztatása szerint nyáron érkeznek a legtöbben: idén 30-40 országból (visszatérő klienseik tucatja akad a Távol-Keletről) közel 400 jelentkező fizette be a 3-4 hetes tanfolyam 810 eurós tandíját. (Ebben még nincs is benne a szállás- és étkezési költség.)

A TIT azzal együtt is egyedülálló a hazai kulturális képzés és oktatás piacán, hogy Debrecenen kívül ma már Szeged és Pécs is szervez hasonló profilú nyári egyetemeket. A Mecsekalján az idei az ötödik alkalom, most 21 országból érkeztek vendégek egy hónapos programjukra. De a piliscsabai Pázmány Egyetemre is hirdettek hasonló stúdiumot. Ott a kéthetes oktatás díja 350 euró.

Az akkreditált állami és egyházi felsőoktatási intézményeken kívül más szervezetek is toboroznak nyárra szakmai összejöveteleket. Az ilyen civil kezdeményezések hívták életre például az idén harmincadik alkalommal megtartott Filmművészeti Nyári Egyetemet Egerben, vagy a Krisna- hívők hetedik közös "egyetemét", amelyet Somogyvámoson tartottak júniusban (a négynapos részvételi díj 4000 forint volt). Hasonlóan jelképes összeget kértek azoktól, akik a minap kezdődött első Szakmaközi Nyári Egyetemen vesznek részt.

Ma már szinte bárki szervezhet nyári egyetemet - szinte csak akarni kell. A szabadegyetemekkel azonban más a helyzet. Ezek többsége szemeszter jellegű, többhetes képzést biztosít, ahol csoportok oktatása zajlik. Az ilyen kurzusokat már be kell jelenteni. Akik kimondottan felnőttképzést hirdetnek, azoknak a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium háttérszervéhez, a Nemzeti Felnőttképzési Intézethez kell fordulniuk. Ott a Felnőttképzési Akkreditációs Testület dönt működési engedélyükről. Ez a szervezet öt évre adja ki az engedélyt, akárcsak a Nemzeti Kulturális és Örökség Minisztériumának (NKÖM) illetékes osztálya, ahol szintén lehet hitelesíteni a kívánt tevékenységet. Ez az eljárás azokra vonatkozik, akik 3 napnál vagy 15 óránál hosszabb idejű képzést terveznek. Az ő akkreditációs költségük nem több 1000-1500 forint/óra díjnál. (Vagyis például a 30 órás tanfolyam állami hitelesítse 30-40 ezer forint.)

2002-ben a "nyári egyetemi" hallgatók száma 2300 főt tett ki 31 helyszínen. Szabadegyetemeken 17 ezren vettek részt 212 csoportban. A kultusztárca "pénztárcája", a Nemzeti Kulturális Alap pályázatokon segíti ezeket a képzéseket.

A TIT egyébként ebből a szempontból is unikális helyzetben van, ugyanis évente 90 millió forintos támogatásra számíthat a költségvetéstől, és ezt a kulturális tárcánál külön jelölik. Igaz, a TIT valóban a hazai kulturális szféra legerősebb szolgáltatója. Azonkívül, hogy működtetnek három tudományos lapot, három ismeretterjesztő intézményt (a népligeti Planetáriumot is), nemzetközi nyelvvizsgarendszerük is kiemelkedő, és akkor még nem is szóltunk a hazai nyári egyetemek közel felét adó hálózatukról. (Az idén "mindössze" 14 nyári kurzust szerveznek.)

Az évtizedek óta működő infrastrukturális és kapcsolati rendszer biztosítja számukra azt, hogy az országos hálózat továbbra is fennmaradjon, működésben tartva a hivatalos oktatáson kívüli képzést és az ezzel járó népművelést.

A TIT több százmillió forintos éves forgalma azt mutatja, hogy a hazai kultúrában is lehet jó üzletet kötni, és ez nem is mindig szezonális kérdés.