Forrás: stop.hu |
||||
|
||||
Szabadkőműves páholy alakultAz út a fontos, az olimpia megrendezése csak hab a tortán. Ekként
foglalható össze a Budapesti Olimpia Mozgalom küldetése. A legfontosabb, hogy azok
az infrastrukturális beruházások, célok megvalósuljanak, amelyeket az ország
maga elé tűzött, és ez által nőjön a versenyképessége és tőkevonzó képessége.
Az olimpia ahhoz is eszköz, hogy a kormányzatot rászorítsa a tizenöt legnagyobb
magyar céget tömörítő szervezet: az csökkentse a költségvetés hiányát, az
államháztartás deficitjét, valamint mindent tegyen meg az euró 2010-es
bevezetéséhez. A Budapesti Értéktőzsde elnöke Szalay-Berzeviczy Attila által gründolt
Budapesti Olimpiai Mozgalom 15 céget tömörít, köztük olyanokat, mint a
T-Mobile, a MOL, a Trigránit, vagy a média részéről az RTL Klub, valamint a
Danubius Rádió. A tizenöt cég 150 millió forintot állított az ügy mögé, no meg
számos közéleti személyiséget, annak érdekében, hogy az ország 2016-ban,
2020-ban olimpiát rendezhessen. Bruttó lobbierőben … a mostani vállalkozás messze felülmúlja a politika próbálkozását, amikor
is Orbán Viktor az 1998-ban a választási kampányban
bedobta az ötletet a köztudatba. Ezt nem is rejtette véka alá Bienerth Gusztáv.
A Price Waterhouse Coopers (PWC) vezérigazgatója szerint akár szabadkőműves
páholynak is lehet nevezni a mozgalmat, de az olimpia inkább kovász, ami
összefog egymástól függetlenül létező (olimpia, versenyképesség, tőkevonzó
képesség), de egymással szimbiózisban lévő dolgokat. Ha komolyan gondolja a szerveződés, amit eltervezett, akkor valóban elérheti
a kormányzatnál, hogy az végrehajtsa azokat az infrastrukturális beruházásokat,
melyeket eltervezett - tette hozzá Bienerth, aki szerint az olimpia csak célt
ad hozzá. A vezérigazgató a Stop azon kérdésére, hogy: amennyiben külön-külön
lobbiznának a kormányzatnál a cégek, akkor akár visszatetszést is kelthetne,
úgy reagált: az olimpia egy társadalmilag vállalható cél, melyen keresztül meg
lehet támogatni az ország versenyképességét. Bienerth rámutatott: Tokió és
Barcelona éppígy, az ország versenyképességének fokozására használta az olimpia
megrendezését. Infrastuktúra fejlesztés … márpedig szükséges, hiszen a 2003-ban elkészült
PWC tanulmány szerint 500 kilométer autópályára, 25 kilométer metróra, 3 közúti
hídra, valamint vasútvonalak rekonstrukciójára van szükség. Ezeket azonban
mindenféleképpen meg kell építeni - emelte ki Szalay-Berzeviczy Attila. A BÉT,
és a szervezet elnöke hozzátette: ha pályáznánk a 2016-os olimpiára, akkor fel
kellene pörgetni a beruházásokat. Szalay-Berzeviczy szerint a szokott kiadásokon túl az olimpia
megrendezéséhez szükséges beruházások évi 72 milliárd, összesen 720 milliárd
forint többletkiadást rónának az országra. Ám a BÉT elnöke arról is szólt, hogy
2016-os pályázás esetén 2010-ben, míg 2020-as tender esetén 2014-ben érné a
költségvetést az első terhelés. Amennyiben a kormányzat nem baltázza el az euró
2010-es bevezetését, akkor már 2008-ra kemény kormányzati politikával rendbe
kell tenni a magyar költségvetés helyzetét. A PWC 2003-as számítása szerint az olimpia megrendezésének költségei 4600
milliárd forintra rúgnának, ebből azonban 3750 milliárdot tenne ki az amúgy is
szükséges infrastrukturális beruházások költsége. 400 milliárdot emésztenének
fel a szervezés költségei, míg 450 milliárdba kerülne az olimpiai létesítmények
megépítése. Egy központi létesítményre, négy új labdarúgó-stadionra, 11 fedett
sportcsarnokra, valamint 14 speciális létesítményre van szükség. Ezek közül egy
sincs meg. Újragondolják egyébként … a megvalósíthatósági tanulmányt. Erről Bienerth
azt mondta: meglátása szerint valamivel olcsóbban megvalósítható a 2016-os
olimpia, mint 2012-ben lett volna. Ezt azzal indokolta a vezérigazgató, hogy
számos általuk szükségesnek tartott beruházás már megvalósult. Igaz azt
elismerte, hogy a biztonsági költségei egy ilyen méretű sportrendezvénynek.
Bienerth kiemelte: most úgy látja egy olyan regionális olimpiában
kell gondolkodni, mely Budapest köré szerveződik. A 2003-as tanulmány egyébként azzal számolt, hogy Észak-Csepelen lett volna
a médiaközpont, illetve az olimpiai falu. Ismert, hogy a csepeli önkormányzat a
közelmúltban eladta ezt a földterület. A szakember erre úgy reagált, hogy akkor
három fő helyszínnel számoltak és ezt nincs okuk újra gondolni. Mint ahogy azon
sem változtatnak, hogy a tanulmány 4-4,5 százalékos
GDP növekedéssel számolt. Az elmúlt három évben ilyen ütemben bővült a magyar
gazdaság, és van még benne potenciál - mondta Bienerth. Szalay-Berzeviczy pedig hozzátette: amennyiben a kormányzat mindent megtesz
a maastrichti kritériumok (azaz az államháztartás hiányának, valamint a
költségvetés deficitjének leszorítására) betartására, akkor a gazdaság a
potenciálja maximumán pöröghet, ez pedig jóval több,
mint négy százalék. Bienerth ugyanakkor kiemelte: önmagában felhúzza a
gazdaságot, ha az olimpia megrendezéséhez szükséges infrastrukturális
beruházásokat végrehajtja a kormány. Aki kimarad … az lemarad. Ez volt az általános vélemény a
beszélgetés végére. Prága ugyanis jelezte: pályázik a 2016-os olimpia
megrendezésére. Szalay-Berzeviczy úgy vélekedett: előbb utóbb valamelyik
kelet-európai város rendezheti meg az olimpiát. Aki elnyeri ezt a lehetőséget az akár 50 évre elszívja a levegőt a többi kelet-európai
országtól. Prága mellett Varsót emlegetik egyébként, mint potenciális jelöltet.
A világmezőny ennél díszesebb, hiszen Los Angeles, Tokió már jelezte szándékát.
Róma feltételhez köti indulását, München is fontolgatja indulását. kj |