Kinőtték a házukat a fogyatékkal élők
A tanítás és a gyógyítás különválása miatt megoldatlan az eltérő adottságú gyerekek képzése
Népszabadság • 2003. április 9. • Szerző: Varga Ibolya

Torna a vízben (kép: Népszabadság – Szabó Barnabás)

Kinőtte zuglói épületét a Mozgásjavító Általános Iskola, Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat a Mexikói úton. Az idén százéves szecessziós ház ma már alkalmatlan a mozgáskorlátozott fiatalok oktatására. Szűk folyosóin csak nehezen férnek el kerekes székesek. Az intézmény átépítésének, bővítésének tervei elkészültek, már csak a szükséges hárommilliárd hiányzik.

Óraközi szünetben indulunk iskolabejárásra. A Lajta Béla tervei alapján készült szűkre méretezett folyosókon is érvényben van a „jobbra hajts”, amit igyekeznek ugyan betartani, de azért az órára várakozók a házi kresz szabályainak megszegésére kényszerítik a sietősen gurulókat. Szinte megállás nélkül szállítja tanóráról tanórára a kerekes székeseket a többemeletes ház egyetlen liftje.

A kicsiknek hamarosan gépírásórájuk lesz. Személyre, egészségi állapotra szabott tanterv alapján, egyéni ütemben kopogtatnak az írógépeken. Az itteni oktatás fontos eleme ez, ami eltér a többségi iskolák tantervétől – meséli az igazgató. Szükség is van erre, mert míg korábban a tanítás, a gyógyítás és a képzés egy helyen működött a rehabilitációs intézményekben, addig ma szinte teljesen megoldatlan a gyerekek különböző szintű képzése. Nádas igazgató szerint zsákutcába kerülnek azok a családok, amelyekben kiderül: a gyermek mozgáskorlátozott. Speciális képzés hiányában szinte semmilyen lehetőségük nincs a munkaerőpiacon.

Az iskola társadalmi integrációs programjának egyik fontos része az önálló életre felkészítés. Az önként jelentkező hetedik-nyolcadikosok közül választják ki azt a néhány gyereket, akik nevelői felügyelet mellett, két-három hónapig egy zuglói 72 négyzetméteres lakásban próbálgathatják, tanulhatják az önálló életet.

A hetedikesek matematikaórára készülődnek. Az osztálytársai között már feltalálónak számító Gergő kedvünkért orrára biggyeszti az általa kifejlesztett segédeszközt, amely nem más, mint egy szemüvegre erősített fém bot. Ezzel képes a fiú a számítógép billentyűinek lenyomására. Így írhat, de akár rajzolhat is. Gergő és tanára több mint egy évig dolgoztak azon, hogy az eszköz megfeleljen a fiú személyes adottságainak.

A Deák Ferenc Szabadkőműves Páholy által 1903 decemberében létrehozott Nyomorék Gyerekek Menhelye és Egylete helyén működő intézmény – ami ma 220 mozgáskorlátozott gyerekről gondoskodik – alaposan kinőtte az épületet. A szűk folyosók, a sokágyas hálótermek nem növelik a komfortérzetet. De több millió forint kellene csak ahhoz is, hogy megszűntessék azt a belső rámpát, amely olyan meredek, hogy sok kisgyermek segítség nélkül nem tud rajta felmenni.

Nádas Pál arról álmodik, hogy még nyugdíjba vonulása előtt kibővítheti és átalakíthatja évtizedek alatt korszerű szemléletűvé alakított intézményét, és néhány év múlva egy helyen tudhatja az iskolát, az állami gondoskodásba került kerekes székes gyerekeket, a diák- és gyermekotthont, a módszertani központot és a szakértői csoportot. A látványtervek már elkészültek. A megvalósításhoz „már csak” hárommilliárd forint hiányzik.