Forrás: Délmagyarország Online, 2005. február 24

Nyitólap

Zene

 

Lengyel András új könyve a ''másik'' Móráról

 

A szerelmes szabadkőműves

 

Eddig ismeretlen oldaláról mutatja be Móra Ferencet új kötetében Lengyel András, a szegedi múzeum irodalomtörténésze. A napokban megjelent könyvből a szabadkőművest, a modern médiaszemélyiséget, a szerelmes és a beteg írót ismerhetjük meg.

 

Lengyel András A „másik" Móra című új kötetének egyik legizgalmasabb fejezete a polihisztor író utolsó szerelméről szól. Móra Ferenc 1932 nyarán Balatonföldváron írta az Aranykoporsó című regényét. Ekkor ismerkedett meg a nála két évtizeddel fiatalabb Kalmár Ilonával. A szerelmi történet annak köszönhetően rekonstruálható, hogy a múzsa 1986-ban bekövetkezett halála után Móra Ferenc hozzá írott levelei, versei a szegedi múzeum tulajdonába kerültek. A dokumentumokból – Lengyel András megfogalmazásában – kiderül: a versek íve a játéktól, a fürdőhelyen szokásos flörtöléstől, a beteljesedett szexualitáson át egészen a kapcsolat révén kibontakozó, s az egész személyiséget megérintő egzisztenciális élményig terjed. Az ívnek ez a teljessége adja e szerelem jelentőségét Móra életében; teszi többé unaloműző, időmúlató románcnál.

Móra betegségéről és az azt övező társadalmi környezetről is érdekes adalékokkal szolgál a kötet. A régész-író állapota 1933 nyarán súlyosbodott, sárgaságot kapott. Ez már a hasnyálmirigyrák következménye volt, de erről még sem ő, sem orvosai nem tudtak. A Délmagyarország adott hírt először Móra romló egészségéről. A nyilvánosság innen tudta meg, a múzeumigazgató sárgaságban szenved.

Néhány nappal később meg is műtötték – epekő gyanújával. A műtét során kiderült, nagyobb a baj, minderről azonban Mórát nem tájékoztatták, sőt Lengyel András szerint beindult a nyilvános félrevezetés. Az is ismeretes, a beteg még egy másik emberből származó epekövet is kapott sajátja gyanánt. Az orvosokon kívül mindenki úgy gondolta, Móra Ferenc epebeteg, s emiatt kapta a sárgaságot.


A szabadkőműves Móráról írt tanulmány túlmutat a személyiségrajzon és a szabadkőműves gondolkodásról, a szimbólumaik és fogalmaik hátteréről is eligazítást ad.