Forrás: Evangélikus Élet, 2004. 27.
lapszám |
||||
|
||||
Evangélikusok Sztehlo Gábor, a szabadkőművesNemrég emlékeztünk meg Sztehlo Gábor halálának harmincadik, gyermekmentő
munkájának hatvanadik évfordulójáról. Az ünnepségek során nem esett szó arról a
korántsem lényegtelen körülményről, hogy a néhai evangélikus lelkész –
szabadkőműves volt. A Pax Gyermekotthon
működtetésének anyagi feltételeit nem kis mértékben a svájci szabadkőműves Alpina nagypáholy segítségével teremtette meg. A téma
kutatója különféle dokumentumokból idéz. Írását kommentár nélkül közöljük. Magyarországon a szabadkőművességet többször
betiltották. Valahányszor önkényuralmi rendszer jutott hatalomra, a
szabadkőműves szervezeteket bűnbakként kezelték. Így történt ez 1919-ben és
1920-ban is, amikor – a többivel együtt – az 1870 óta működő Neuschlosz, a Régi Hívek páholy működését is betiltották.
Ez a páholy addig szinte csakis jótékonysági munkát folytatott. Legjelentősebb
tevékenységének az ingyenkenyér-ingyentej mozgalom
megalapítását és működtetését tekinthetjük. Ennek keretében a Podmaniczky utca 45. szám alatt, a Nagypáholyház
épületének földszintjén a rászorulók ingyen kaptak egy-egy bögre tejet és
egy-egy szelet kenyeret. A kenyérosztás vezetője, „Róbert bácsi”, vagyis Kovács
Róbert páholytag neve fogalommá vált. Hajléktalanok számára menhelyet is
létesítettek. 1945-ben, a demokrácia visszaállításakor
rövid ideig ismét szabadon működhetett a szabadkőművesség. 1946-ban újjáalakult
a Régi Hívek páholy is. Ennek volt a tagja Sztehlo
Gábor, aki 1949-ben – a második felügyelő helyetteseként – a szervezet egyik
választott vezetője lett. A páholy eddig kiadatlan munkatervében az
egyik feladatként az idősebb és a fiatalabb nemzedék közötti kapcsolat
ápolását, a családias légkör megteremtését jelölték meg. Sokat foglalkoztak a
társadalom gondjaival, s keresték a megoldási lehetőségeket. A páholyban egy ízben előadás hangzott el A Biblia és a
szociális gondolatok címmel. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a témához Sztehlo is hozzászólt „kiemelve annak nagy értékét, és
hangsúlyozva azt a tényt, hogy a Biblia valóban az élet könyve, s így
kimeríthetetlen forrása a tudományoknak még ma is és lesz az a jövőben is”. Amint a dokumentumokban olvasható, 1949.
június 9-én Sztehlo Gábor tartott előadást a
páholyban, Az evangélium és a szociális haladás eszméi címmel. Minthogy a
referátum szövegét nem írta le, a jegyzőkönyv csak a hozzászólásokat tudta
rögzíteni: „Munkájának anyagát nem adta át, emlékezetből
pedig csak meghamisítanám annak eredeti szépségeit. Sztehlo
tv. [azaz testvér; így szólítják egymást a szabadkőművesek] jelenleg
szabadságon van, s így nem lévén Pesten, nem tudtam a munkaanyagot megszerezni.
[Bekezdés]
Az előadás a maga nemében valóban megindító és felemelő volt. (…) Bizonyság
erre az is, hogy a hozzászólók valamennyien lelkes melegséggel üdvözölték az
előadót, és osztatlanul kiemelték annak súlyos és örök érvényű tartalmát.
Neumann Rafael tv. kiemeli az előadásból azt a részt,
amely az egyénre és annak benső hiterősségére építi a kultúrát, az erkölcsi
magaslatok megközelítését. Hangsúlyozza, hogy az evangéliumnak a tanításai
annyira egyezőek a szabadkőművesség törekvéseivel, hogy öröm volt hallgatni a
hirdetett igéket. – Az előadás fényes bizonyítéka annak, hogy bármely
templomban imádja Istent a hívő, igaz és bensőséges az imája csak akkor lehet,
ha szeretet hatja azt át. Íme a legfényesebb és a legkomolyabb szabadkőművesi
törekvés, tanítás. Auer tv. spirituális
oldalát emeli ki a nagyszerű előadásnak. [Bekezdés]
Fm. [főmester: a páholy választott vezetője] tv. rámutat arra, hogy Sztehló tv.
profán [vagyis nem szabadkőművesi] élete párhuzamosan halad az evangéliummal,
aki pedig az evangéliummal cselekszik, az
szabadkőműves. Egyébként azt kaptuk Sztehló tv.-től, amit tőle el is vártunk. Mindezek dacára
mindnyájunk nevében a legmelegebb köszönetet érdemli meg, mert igazi
szabadkőművesi feladatot végzett.” A későbbiekben Sztehlo
Gábor több alkalommal hiányzott az összejövetelekről. Ezeknek a hiányzásoknak
tulajdonítható, hogy júniusi előadásának szövege utóbb sem jelenhetett meg a
páholy jegyzőkönyvében. (A szervezetet azonban igen komolyan vette: ezt
bizonyítja, hogy minden alkalommal kimentette magát, és adományát eljuttatta a
páholy pénztárába.) Hallgatóságának érdeklődését igazolja, hogy
még ugyanebben az esztendőben újabb előadásra kérték fel. A páholy eddig
kiadatlan jegyzőkönyvében 1949. december 22-i keltezéssel a következő sorok
olvashatók: „Főmester tv. bejelenti, hogy Sztehlo Gábor előadása elmarad, mert a Pax
Gyermekotthont államosították, és az átvétel éppen most van folyamatban, tehát
a tv.-ünk a hirdetett előadását megtartani nem
tudhatja.” A hír hallatára a jelen lévő szabadkőművesek
azonnal segíteni igyekeztek társuknak. Erről így tudósít a jegyzőkönyv: „A páholy a hírt nagy sajnálattal veszi tudomásul, és
elhatározza, hogy a megviseltetés együttérzéséről a tv.-ünket
táblában értesítjük. (…) Szabó tv. javasolja, hogy Sztehlo tv.-t a Nagypáholy vegye
igénybe a karitatív munkájában. Főmester tv. megjegyzi,
hogy Sztehlo evangélikus lelkész is, s így az egyháza
bizonyára gondoskodik majd róla. Nem kenyérkérdésről van szó, hanem annak az
otthonnak az elvesztéséről, melyet annyi szeretettel és hozzáértéssel tett
igazi otthonná, és ahova az elhagyott gyerekekből álló családját
összegyűjtötte.” Mint tudjuk, az állam felajánlotta az
államosított gyermekotthon vezetői állását Sztehlo
Gábornak, s az evangélikus egyház ugyancsak felkínált neki egy feladatot. Egyiket
sem vállalta el. Szabadkőműves páholya 1950-ben ismét megválasztotta egy
tisztségre: ezúttal a második felügyelői megbízatást kapta. Ezt a feladatot
elfogadta, ellátni azonban nem sokáig tudta: a Rákosi-rendszer 1950. június
12-én az egész magyar szabadkőművességet, benne a Régi Hívek páholyt is
betiltotta. Berényi Zsuzsanna Ágnes Hozzászólások a cikkhez: Kell ez nekünk? Szabadkőművesség |