1998. szeptember 22.

Kognitív modellek

A rajzolat tv-ünk kutatómunkáján valamint a témával foglakozó, általa kiemelt fontosságúnak tartott 3 szerző műveinek elemzésén alapult. Az elsősorban a gyermeki gondolkodást, ill. annak fejlődését vizsgáló Piaget szerint gondolkodásunk alapja részben az asszociáció, részben az absztrakció. Érdekes megfigyelés, miszerint a korral előbbi romlik, az absztrakció képessége pedig erősödik Az asszociativitás meghatározó szerepe miatt szerinte sántít az összevetés a számítógépekkel, azok inkább lineárisnak mondható memória-kezelési módszere miatt (vö.: Neuman János: A számítógép és az agy). Edward Bous is a laterális gondolkodás, azaz az asszociáció mellett érvel. Jelentős figyelmet szentelt a rajzolat Mérő László módszerének, ki a véletlen szerepét behozza a döntéshozatalba s a játékelméletet felhasználva elemzi azt. Szellemes feladványaiból meglepően rajzolódik ki mind a Kant-i, mind a Krisztusi világkép egy-egy fontos eleme: — cselekedj úgy, ahogy ezt magad is elvárnád, ill. — engedelmeskedj az általános erkölcsi elveknek (kategorikus imperativusz). Az emberi gondolkodás mechanizmusainak megismerése elősegíthetné a mesterséges intelligencia kutatásokat, azonban e terület biztató kezdeti lépések után, évtizedek alatt is csak kevés valódi eredményt tudott felmutatni. A vitában megfogalmazódott kérdések: — lehet-e megismerni, vagy csak felismerni? — van-e véletlen, vagy pedig az a fel nem ismert szükségszerűség? — van-e hasonlóság a gépi és az emberi tanulás folyamata között? — tud-e a mesterséges intelligencia hazudni? — mennyiben akadályozza az emoció a gondolkodást?

Vissza